Scruton könyvei és alkotásai

Scruton igazi modern polihisztor volt. Ahogy az irodalmi Nobel-díjas Mario Vargas Llosa írta róla, „Scruton az egyik legműveltebb ember volt, akivel valaha találkoztam. A zenéről, az irodalomról, a régészetről, a borról, a filozófiáról, Görögországról, Rómáról, a Bibliáról és ezernyi témáról tudott a szakértőknél is jobban beszélni, noha nem volt szakértő semmiben, mert valójában klasszikus stílusú humanista volt." Számos nagysikerű kötetet írt, változatos témákat felölelve.

Konzervativizmus

Scruton kapcsán az egyik legtöbbet emlegetett fogalom a konzervativizmus, hiszen  írásain és egész életművén keresztül a mai ember számára is vonzóvá és érthetővé tette jelentését. A témában több sikerkönyve is született, melyek mára a konzervatív filozófia megkerülhetetlen olvasmányaivá váltak.  A "The Meaning of Conservatism" (1980)  az egyik legfontosabb műve ezen a területen. Scruton ebben a könyvben részletesen elemzi a konzervativizmus alapvető pilléreit és gondolatait, valamint bemutatja, hogy nem egy merev ideológiáról van szó, hanem egy olyan életformáról és gondolkodásmódról, ami a hagyományok, a rend és a közösség értékeinek megőrzésére törekszik.

A "How to Be a Conservative" (2014) című írásában Scruton a konzervativizmus különböző aspektusait vizsgálja, beleértve a nemzet, a kultúra, a vallás és a gazdaság szerepét. Különösen fontosnak tartja a konzervatív gondolkodás gyakorlati alkalmazását a modern világban is. A "The Uses of Pessimism: And the Danger of False Hope" (2010) írásában Scruton arra figyelmeztet, hogy a túlzott optimizmus és a valóságtól elrugaszkodott remények veszélyesek a társadalomra nézve.

"(...) a konzervativizmus annak érzékeléséből fakad, hogy az egyén valamely állandó, már az ő egyéni létezése előtt is fennálló társadalmi rendbe tartozik, és ez cselekedeteinek fontos, meghatározó tényezője." Roger Scruton: A konzervativizmus jelentése

"A konzervativizmus abból az érzetből indul ki, amelyet minden érett ember könnyedén oszt: abból az érzetből, hogy a jó dolgokat könnyen el lehet pusztítani, de nem könnyű őket létrehozni." Roger Scruton: Hogyan legyünk konzervatívok?

„Ha a konzervativizmusnak lenne szlogenje, valahogy így hangozna: Érezz lokálisan, gondolkodj nemzeti szinten.(...)" Roger Scruton: Zöld filozófia: Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról?

„A konzervativizmus inkább egyfajta ösztön, mint egy eszme!" Roger Scruton: A konzervativizmus jelentése

„A világ valójában sokkal jobb hely, mint az optimisták gondolják: és ezért van szükség pesszimizmusra." - Roger Scruton: A pesszimizmus haszna és a hamis remény veszélye

Nemzet

Roger Scrutont mélyen foglalkoztatta a nemzet kérdése. Figyelemmel kísérte a 21. században végbemenő globalizációs folyamatokat, és az abban rejlő veszélyeket, így több írásában is a nemzet és a haza iránt táplált egészséges szeretet fontosságára hívta fel a figyelmet. Legfontosabb írásai közé tartozik az "England: An Elegy" (2000), melyben Scruton az angol identitást, hagyományokat és nemzeti jellemvonásokat elemzi. A mű egyfajta emlékezés és tisztelgés a saj'tosan angol kultúra és nemzeti életforma előtt.  A "The West and the Rest: Globalization and the Terrorist Threat" (2002) című kötetben a nemzetállamok és a nyugati civilizáció kihívásai kerülnek górcső alá, különös tekintettel a globalizációra és a terrorizmusra. "The Need for Nations" (2004) című könyve kifejezetten a nemzetek és a nemzetállamok fontosságáról szól. Scruton védelmezi a nemzeti identitás megőrzését és a nemzetállamok jelentőségét a modern világban.

„Mindent összevéve a nemzeti azonosság, miként a területi joghatóság is, valóban a közös otthon, a haza megtapasztalásából fejlődik ki." Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről

„(...) a nemzeteket a szülőföld, nem pedig a vérség vagy a vallás határozza meg. A nemzeti hűség pedig a hely, a tájba belevésődött szokások szeretetén, azon az akaraton alapul, hogy ezeket a javakat közös törvény és közös ragaszkodás védje." - Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről

„Mindazonáltal a nemzeteknek időről időre meg kell újulniuk. A nemzeteszme ereje éppen abban van, hogy a nemzet bármilyen forrásból meríthet erőt a megújuláshoz: ifjúsági mozgalmakból, oktatásból, a házasságból és a családból, illetve a szóban, dalban, filmben kifejeződő hazafias kultúrából." - Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről

Környezetvédelem - Oikophilia

Az író "Green Philosophy: How to Think Seriously About the Planet" című 2012-es kötete kiemelkedik a konzervatív filozófia egyéb művei közül, hiszen részletesen foglalkozik a környezetvédelem kérdésével. Scruton a könyvben amellett érvel, hogy a természetvédelem nem csak a liberális és baloldali politikai gondolkodás sajátja, hanem mélyen összefügg a konzervatív értékekkel is. A professzor szerint a helyi közösségek megtartó ereje, a hagyományok tisztelete, valamint az otthon szeretete fontos alapjai lehetnek egy hatékony környezetvédelmi politikának, melynek középpontjában az „oikophilia” fogalma áll. Rámutat, hogy a helyi szintű cselekvés, a személyes felelősségvállalás és a természet iránti tisztelet vajójában a konzervativizmus lényegi elemei, amelyek segíthetnek a környezeti problémák megoldásában.

„Azt hiszem, a komolyan vett környezetvédelem és a komolyan vett konzervativizmus ugyanoda mutat -- ez pedig az otthon, az a hely, ahol vagyunk, és amely csak ideiglenesen van a gondjainkra bízva, hogy megőrizzük az utódaink számára, a hely, amelyet nem szeretnénk tönkretenni." Roger Scruton: Zöld filozófia: Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról?

„A konzervativizmus és a környezet megóvása, a konzerválás egyazon hosszú távú politika két vonatkozása, ami nem más, mint az erőforrásokkal való jó és felelős gazdálkodás, valamint gondoskodás a megújulásokról." Roger Scruton: Zöld filozófia: Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról?

Esztétika

Scruton az esztétika területén több témát is feldolgozott. Legjelentősebb kötetei a "Beauty" , amiben védelmezi a szépség objektív értékét a modern relativista nézetekkel szemben. "The Aesthetics of Music" című könyvében a zene filozófiai értelmezését kínálja, "Art and Imagination: A Study in the Philosophy of Mind"  írásában pedig az esztétikai ítélőképességről.

"A szépség eltűnőben van a világunkból, mert úgy élünk, mintha nem számítana." Roger Scruton: A szépről

"Szeretném meggyőzni Önöket arról, hogy a szépség számít; hogy ez nem csak szubjektív dolog, hanem az emberi lények egyetemes szükséglete. Ha figyelmen kívül hagyjuk ezt az igényt, akkor lelki sivatagban találjuk magunkat. Szeretném megmutatni az ebből a sivatagból kivezető utat. Ez az út haza vezet" Roger Scruton: A szépről

Család

Scruton a családot alapvető intézménynek tartotta, amely nélkülözhetetlen a társadalom egészséges működéséhez. Írásaiban a családot nemcsak az egyéni boldogság, hanem a közösségi boldogulás alapkövének is tekintette.

„Az őseink és az azok iránt érzett gyengéd érzelmeink, akikről a családi történetek szólnak, felkészítenek bennünket arra, hogy a szívünkben helyet csináljunk az utódainknak, akiknek a szeretetét szeretnénk elnyerni." Roger Scruton: Zöld filozófia: Hogyan gondolkozzunk felelősen a bolygónkról?

„A család, mivel immár nemigen tekintik a hit szükségszerű melléktermékének, önmagáért valóvá, a közösségi értékek forrásává, nem pedig gyümölcsévé válik." Roger Scruton: A nemzetek szükségességéről

Bor

A filozófus szenvedélyes rajongója volt a bornak, a kultúra és az esztétikai élvezet részeként tekintett rá. Gondolatait a "I Drink Therefore I Am: A Philosopher's Guide to Wine" című könyvében foglalta össze.

„Véleményem szerint a bor kitűnő kísérője az életnek, de még jobb társa a gondolkodásnak. És ha bor társaságában elmélkedünk, idővel már nemcsak, hogy isszuk a gondolatokat, de kortyonként gondolkodunk." Roger Scruton: Iszom, tehát vagyok

„A katalizátor a bor, az eszköz a társalgás, a cél sorsunk derűs elfogadása." Roger Scruton: Iszom, tehát vagyok

„A bor megcsillantja, hogy milyen lenne odaát, hirtelen belülről látni azt, amit általában csak kívülről értünk meg." Roger Scruton: Iszom, tehát vagyok